Hát hát, lassan beköszönt az igazi hideg ősz, így keszegre már keveset fogunk horgászni. Az utolsó hosszú hétvégét kihasználva össze is fogdostunk tehát párat egy jó kis vacsorára. Ennek apropóján lássátok, én hogy csinálom a keszeget a balcsis változathoz képest.

Az alapanyag még azért bőven megfogható, csak én nem szeretek hidegben a vízparton, de minden halasnál alap, és nem is drága! Ráadásul, ugye ő konyhakészen is tudja adni...bár nekem semmi bajom a haltisztítással. (kivéve ha kárász)

Imádom a keszeget, az egyik legjobb húsú hal, és méretéből adódóan könnyen és gyorsan ropogósra süthető. A szálkákkal sem túl nehéz elbánni. A lényeg, hogy a bordák állására merőlegesen, kb fél centinként kell beirdalni, a képeken látott módon. Ezzel átvágjuk a szálkákat, és ezek, ha jó magas a hőfok, egyszerűen kisülnek belőle.

Én szeretem a halat egy órára fokhagymás tejbe áztatni, ez dob egy nagyot az ízén, és a panír is jobban tapad majd.  

A panír is egy picit eltér a sima paprikás liszttől, de csak egy icipicit. A trükk, hogy a paprikás lisztbe egy kis zsemlemorzsát szórunk, és őrölt köményt. A kömény nagyon passzol a keszeghez, ennek ellenére kevesen használják. 

A halakat beforgatjuk a panírba, és lerázzuk a felesleget. Fontos, hogy ne legyen túl vastag a panír, mert nem lesz igazán ropogós.

Köretnek a hasábburgonya, majonéz, és egy kis citrom kötelező.