Fine-dining? Bisztró? 

Bár István séf és a csapat "majdnem fine-dining" - ként aposztrofálja az éttermet, én azt hiszem megengedem magamnak, hogy így fogalmazzak, mert igényességükkel és ötletességükkel fűszerezve bizony élmény itt egy étel elköltése. A Püspökfalat Bisztróban voltunk vendégségben Vácon. 

Várakozásokkal telve érkeztünk Vácra miután Levente, a hely marketingese szívélyesen meghívott minket egy vacsorára, és egy beszélgetésre a séffel. Főleg, hogy már rég kinéztük magunknak a helyet, de hát a babák mellett nem olyan egyszerű étterembe járni. Meg kell mondjam, nem csalódtunk. Kiváló pár órát tölthettünk el remek ételekkel, és egy kiváló séffel. És még a konyhába is bejutottunk:). 

Nagy szükség van az ilyen helyekre, mert kedvező áron juthat az ember finom fogásokhoz, ismerkedhet meg a gasztronómia mélységeivel, és indulhat el az étkezés magasabb szintje felé. Bátran ajánlom azoknak, akik most ismerkednek a gasztronómiával, de azoknak úgyszintén, akik tudják mi a minőségi étkezés, mert ők sem fognak csalódni.

Szándékosan az esti vacsora idő előtt érkeztünk, így az evés mellett kicsit mögé nézhettünk a dolgoknak, és beszélgethettünk Istvánnal.

A menü hetente változik és István elmondása alapján nem használ recepteket, a heti menü kizárólag a kreativitásán múlik. Ez már csak azért is nagyon szimpatikus volt, mert valahogy mi is hasonlóan állunk a főzéshez, így ittuk a hozzáértő szavakat. 

Na de étel! Mi ezeket fogyasztottuk:

Előétel:

Zöldborsó veluté parmezános jérce carpaccióval
Vörös tonhal zeller majonézzel, balzsamecetes chips-szel

Főétel:

Gőzölt lazac ricotta-kukorica gombóccal, zöldspárga pitével és olívás paradicsommal
Sertés karaj hagymával, rózsaszín kacsamájjal, konfitált burgonyával és sült káposztával

Desszert:

Karamellizált eper, Cointreau injekcióval
Csokoládés rétes mojitó öntettel

Az ételek már küllemükben is hozták azt az egyediséget és szépséget, amit csak a magasabb minőséget képviselő helyek tudnak. Fontos a tálalás, az étkezés már az étel látványának befogadásával elkezdődik. Miután kigyönyörködtük magunkat, megkóstoltuk a kompozíciókat és nem csalódtunk, egyszerű alapanyagokból, kis rafinériával, ötletes tálalással kerültek elénk a finomságok. Megjelentek az idényzöldségek, nem volt semmi flancos fűszerkeverék, semmi, amitől zavarba jön az, aki betér. Ettől függetlenül az alapanyagok és az ebből készülő ételek kaptak egy olyan csavart, amitől nagyra nyílik a pupilla és az ember csak ízlelni akar, de azonnal:). Nagyon tetszett, hogy odafigyeléssel, kis extravaganciával mennyire meg tud újulni például egy csokoládés rétes és milyen finom is tud lenni a friss zöldborsó krémes állagú köretként tálalva egy leheletnyi tejszínnel.

Az étel után István leült az asztalunkhoz, és jött a számunkra annyira izgalmas, hogyan készült rész. Egész éjjel el tudtunk volna beszélgetni a technológiákról, és módszerekről, az ismert szakácsokról, vagy bármiről, ami úgy általában a gasztronómiával kapcsolatos. Nagyon nagy élmény egy olyan séfet hallgatni, aki megvalósítja azt, amit mi csak alulról kapirgálunk. A mérhetetlen hozzáértés olyasfajta szerénységgel és nyitottsággal párosult, amit csak az igazán nagyok tudnak. A látogatás fénypontja, az ételek minőségét nem lekicsinyítve bizony ez a beszélgetés volt.

Egészen addig, amíg be nem jutottunk a konyhába. Egy asztaltársaság érkezett, és nem tudtunk ellenállni a csábításnak, hogy rákérdezzünk, megnézhetjük-e, hogy készül el egy asztaltársaság étele. 

Így hát beléphettünk István birodalmába, ami nagy meglepetésünkre egy pici, egyszemélyes konyha. István egy kisegítővel, tulajdonképpen egyedül viszi a konyhát. A konyhában minden kompakt, minden kézre áll, és  minden elő van készítve, hogy a vendégnek minél kevesebbet kelljen várnia. A három fogásos vacsora valóban nagyon gyorsan elkészül, és természetesen közben kapjuk a szakértő kommenteket. Élvezet volt nézni a sallangmentes, felesleges mozdulatok nélküli, magabiztos főzést. Elképesztően lazán, és kreatívan főz, és talán ez is hozzáad egy kis pluszt ahhoz a barátságos hangulathoz, ami kicsit emberközelibbé teszi a konyhaművészetet.

Mindenképpen érdemes ellátogatni ide, a hely a Nyugatiból 25 perc vonattal és Vácon amúgy is van mit nézni, szóval egy hétvégi családi kirándulás megkoronázására tökéletes célpont. 

Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára voltunk a Püspökfalat bisztróban és abban is biztos vagyok, hogy nem utoljára írunk róluk. Rajta vagyunk, hogy megfűzzük István séfet egy közös főzésre.

A Püspökfalat Bisztró weboldala 

Ha tetszett, Kedveld az oldalunkat a facebookon!

A Videóink is elég menők!